Kreatív írás gyakorlat 1

Szomorú éjszaka volt. A levegőt megtöltötte a szorongás és a félelem. Szása állt az ablaknál és az égboltot kémlelte. Mintha a csillagoktól várt volna választ a fel nem tett kérdéseire. De a csillagok mélyen hallgattak.

A távolban légvédelmi sziréna hangjai sikítottak bele a nyugtalan falusiak nyugtalan álmaiba. Féltek, hogy egyszer ez is elérkezik, bár remélték, hogy a háború elkerüli falujukat. Hiszen olyan jelentéktelen volt, hogy nem gondolták bárkinek is útjában állna. Ám ennél nagyobbat nem is tévedhettek. Az ellenség már olyan közel járt, hogy szinte hallani lehetett a lépéseiket. Persze csak ha nem szólt volna az az átkozott sziréna.
Szása gyorsan felkapta csizmáját és az ajtóhoz rohant. Ám ahogy a kilincsre tette kezét, hirtelen megtorpant és visszafordult. Mintha egy hangot hallott volna a kis szoba felől. Megborzongott. De az érzés amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan tova is szállt.
Kilépett a bejárati ajtón és megszaporázta lépteit a bunker felé. Nem volt nagy távolság, azonban kilométereknek tűnt a megtett út. Közben a szomszédos házból kilépett Yulia és édesanyja, Szonya. A bunker felé sietve, menet közben kapták magukra köntösüket, tekerték nyakukra a sálukat.
Ilyenkor, amikor ellenség közeledett, a falusiak osztoztak a bunkereken. Az egymáshoz közel élők közös menedéket alakítottak ki: volt, aki lámpást vitt le, volt aki befőttet. Sajnos tapasztaltak voltak ebben, az elmúlt évtizedekben többször kerültek a konfliktusok kellős közepébe. Volt, amikor önként vállalták a nehéz időket, amikor fellázadtak, szembe mentek az őket sanyargatókkal. Máskor pedig kényszerből kerültek háborús helyzetbe, ám sosem hátráltak, sosem menekültek el. Nem hagyták hátra földjüket és kicsiny házaikat.

 

Ma feliratkoztam egy free kreatív írást fejlesztő hírlevélre. Az első feladatként megtalált szavakból farigcsáltam történetet. A következő feladatom, hogy a szavak ellentétpárjaiból hozzak ki egy, a fentivel ellentétes sztorit. Hát ezt kíváncsian várom.

A sztorit nagyban befolyásolja, hogy jelenleg orosz kiskatonákról olvasok, akik Afganisztánban szolgáltak a 80-as években. Innen a nevek és a háborús környezet. Sajnos a 8 megadott szóból csak 7-et használtam fel, a “megtalálás”-t nem tudtam beleszőni. Meglepődtem, hogy nem töröltem az egészet és kezdtem újra kilencszer. Szása az első perctől kezdve benne volt a storyline-ban, igazából valami romantikus menekülős-egymásratalálós-jajdeszeretlekes történetre gondoltam először, de valahogy útközben elhagyott az ihlet. Vagy csak túl klisé lett volna a frontról hazatérő katona és az otthonhagyott kedves egymásra találása. Ezért lett ilyen kis semmitmondó. Majd alakul még ez, elvégre ez az első gyakorlat, nem várom el magamtól, hogy Gyűrűk ura színvonalat alkossak.

Az epic music aláfestés sokat segített, az annyira nem hogy NFL meccs megy a tévében (némítva, de akkor is), utóbbi eléggé elvonta néha a figyelmem. Legközelebb ezt offolom és csak zene fog menni, állítólag serkenti a jobb és bal agyfélteke közötti együttműködést – we will see.